A szerzők a mai nyugdíjrendszer hamis demográfiai üzenetének – ami szerint stabil nyugdíjrendszer létezhet gyermek nélkül – korrigálására dolgoztak ki egy modellt, mely a mai nyugdíjrendszer fenntartása mellett - gyermekfedezetű nyugdíj kiegészítést juttatna a szülőknek a dolgozó gyermekek után. Ezzel a nyugdíj a családi költségvetés részévé válhat. A dolgozó gyerek számára nyilvánvaló lenne, hogy bérének egy része a szülei nyugdíját emelné. egy javasolt nyugdíjalap rendszerrel. A rendszer úgy állna be, hogy a fiatalok utáni államháztartási befizetések egy részét elkülönített gyermekfedezetű nyugdíjalapba utalnák - 4 esztendőn át. Úgy számolunk, hogy a dolgozó gyermek 4 éve alatt 5 millió Ft gyűlne össze - amely elégséges ahhoz, hogy abból a 65 év feletti szüleik gyermekenként havi 20 ezer Ft ellátást kapjanak. Ebből a nyugdíj kiegészítésből az anya 60 százalékban, az apa 40 százalékban részesülne. A szülőknek adott kifizetések után az alapban több évtizedig jelentős összeg gyűlne össze. Ezért javasolható, hogy abból, kölcsön útján finanszírozzák az államháztartás megszokott kiadásait (a költségvetést, a nyugdíjalapot, az egészségügyi alapot stb.

 A javasolt modell rendszerdinamikai előnnyel is bír, mivel a gyermekfedezetű nyugdíjelem bevezetésével a nemzedéki szemléletet az állam háztartásának szerves részévé válik: a generációs pénzek be- és kiáramlása a nyugdíjalapban egyfajta generációs háztartást alakítana ki az államháztartáson belül.

A rendszer érték üzenete pedig az, hogy a nemzedékek közötti viszonosság követelményét közvetíti a mindennapokban. A gyermekfedezet megnevezés ugyanis szimbolikus erőt ad az adott pénzösszegeknek, azt, hogy a gyermek fedezeti értékkel bír. Mindennek kettős hatása van. Egyrészt jelentősen csökkenhet a rés a kívánt gyermekek és a ténylegesen megszületett gyermekek száma között, másrészt érdemesebb lesz az országon belül munkát vállalni. Már a közeljövőben az országban foglalkoztatható dolgozók létszáma várhatóan 140 ezer fővel nőhet. Számításaink szerint az általunk javasolt generációs költségvetési szemléletnek – annak csak részleges érvényesítése - az elkövetkező évtizedekben mintegy 3-4 százalékpontos gazdasági növekedési többletet eredményez.

Giday András – Szegő Szilvia

A Népesedési Kerekasztal által 2019. június 13-án szervezett konferenciára készült absztrakt