Megosztom

A 2014-2020-AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK DEMOGRÁFIAI SZEMPONTBÓL

Általános észrevételek:

A Népesedési Kerekasztal megérti, hogy a kormány a következő időszakban az erőforrásokat koncentrálni kívánja és a gazdasági fejlődést helyezi a fejlesztési forrásfelhasználás fókuszába. Egyben felhívja a figyelmet arra, hogy már középtávon is az egyik legfontosabb gazdasági faktorrá válik a demográfia, amit a befektetői értékelések és közgazdasági elemzések is rendre jeleznek. Magyarországon az öregedés és népességfogyás trendfordulat nélkül a középtávú jövőben az egyik legfontosabb korlátja lesz a gazdasági teljesítménynek (munkaerőhiány, adóbevétel kiesés, fokozódó társadalmi eltartási teher stb.), s ez később már kezelhetetlenné válik. Magyarország az utolsó pillanatban van, mert a hetvenes években, az 1975-78 között született, utolsó nagy létszámú korosztály néhány éven belül kikerül a szülőképes korból.

 

A Népesedési Kerekasztal örömmel üdvözli, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó stratégiai terveiben a magyar kormány az Európai uniós kohéziós politikai források felhasználásakor érvényesíteni kívánja a népesedési helyzet javításának célkitűzését. Világosan érvényesül e kérdéskör az országgyűlési elfogadás előtt álló Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepcióban (OFTK) és az Európai Bizottsággal egyeztetés alatt álló Partnerségi Megállapodás tervezet öt nemzeti prioritásának egyikeként is megjelenik a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése (1.1.3 fejezet). Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy e célok érvényesítését a konkrét operatív programokban, azok részleteiben is következetesen végig kell vezetni, mert jelenleg e stratégiai alapcél érvényesítése nem teljes körű.

Az operatív programok jelen verziói közül külön kiemelendő a családbarát települések megteremtése kapcsán a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) orientációja a demográfiai kihívások kezelésében, bár, ezek is erősítendők. Az EFOP-ban mindenekelőtt szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy a gyermekes, főképp a sok gyermekes szülők mint sérülékeny társadalmi csoport a program kiemelt célcsoportját jelentik. Egyben megfontolásra javasoljuk az EFOP forrásainak bővítését tekintettel annak társadalmi jelentőségére, amely egyben a versenyképesség egyes középtávú feltételeit is jelenti (pl. egészségi, oktatási színvonal, gyermekvállalás stb.).

Ugyanakkor a kérdéskör szempontjából kiemelt fontosságú Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban megjelenő foglalkoztatás-ösztönzési piroritástengely jelenlegi tartalmában nem tükrözi sem a kormány stratégiai elkötelezettségét a gyermekvállalás ösztönzése mellett, sem az OFTK-ban vagy a Partnerségi Megállapodás ötödik nemzeti prioritásában megfogalmazott demográfiai célkitűzést. A GINOP foglalkoztatásra irányuló, 5. sz. prioritástengelyének e szempontból történő továbbfejlesztése azért különösen fontos, mert a női foglalkoztatás, a gyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésének támogatása, a rugalmas munkavégzési formák elterjesztése a gyermekvállalás egyik kulcsfeltételét jelenti.

A kormány stratégiai szintű családbarát politikáját a fejlesztési programok technikai részleteiben is és a konkrét projektszintű döntések során is érvényesíteni kell. A demográfiai krízis megelőzése és kezelése minden operatív program fejlesztéseiben megjeleníthető, ezért javasoljuk, hogy a Partnerségi Megállapodásban és minden operatív programban az alapvető, horizontális célkitűzések közé kerüljön be a demográfiai válság kezelése, ill. a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermekek minél jobb munkaerővé és szülővé nevelése. Így minden releváns projektnél egyértelmű lenne a kérdéskörhöz hozzájáruló fejlesztések előnyben részesítése, ill. olyan megoldások keresése, amelyek segítik a gyermekvállalás ösztönzését.

Az Európai Unió következő kohéziós politikai időszakának stratégiai alapját jelentő Európa 2020 Stratégia kevéssé, annak a támogatható területeket kijelölő 11 tematikus célkitűzése pedig egyáltalán nem tartalmaz a demográfiai kihívás kezelésével, illetve családpolitikával kapcsolatos célokat annak ellenére, hogy a népességfogyás és öregedés európai léptékű kihívás – még ha sok helyütt a bevándorlást  tekintik is erre megoldásnak – miközben a másik tematikus kihívás, a klímaváltozás külön célként jelent meg. Éppen ezért különösen fontos, hogy a kormány megfelelő érvrendszerrel felvértezve bizonyítani tudja, hogy Magyarország számára a többi uniós cél, főképp a foglalkoztatás (8. cél), a társadalmi befogadás (9. cél) és a gazdasági szereplők versenyképességének (3. cél) megteremtésében mennyire meghatározó feltétel a demográfiai fordulat.

A Népesedési Kerekasztal korábbi javaslatai is kiindulópontot jelenthetnek a részletek kidolgozásához, de a  fórum maga, ill. tagszervezetei a továbbiakban is rendelkezésre állnak tudásukkal és tapasztalataikkal a programdokumentumok és a részletek demográfiai krízist kezelő megoldásainak kimunkálásában.

Részletes javaslatok

A demográfiai kihívás kezelése legyen önálló horizontális cél

Javasoljuk, hogy a demográfiai helyzet javítása – ami Magyarország számára sajátos kihívási terület és cél - önálló horizontális célkitűzésként jelenjen meg a Partnerségi Megállapodásban és valamennyi operatív programban, amely nem önálló prioritást vagy operatív programot kap, de szempontja útmutatóban rögzített kritériumok alapján minden projektben releváns módon érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy a legtöbb fejlesztési beavatkozás esetén sajátos elvárások rögzítésével, előnyben részesítéssel hozzá lehet járulni a demográfiai fordulat eléréséhez. Az operatív programonként beazonosítandó szempontrendszer szerint lehet többletponttal preferálni, többlet elvárásokat rögzíteni, adott esetben kedvezőbb társfinanszírozási aránnyal segíteni, vagy éppen költségvetési önerővel támogatni az önrészt, egyes intézkedéseknél kizárólagosan támogatni olyan projektet, ami a demográfiai fordulat, a gyermekvállalás elősegítéséhez hozzájárul, ill. olyan kedvezményezetteket, akik e területen szerepet játszanak.

A gyermekes családok feltételeinek javítására, sok esetben a gyermeknevelést és vállalást, a sokgyermekesek mint sérülékeny csoport társadalmi segítését segítő projektek előnyben részesítésére van szükség, ill. már e tervezési fázisban konkrétabbá kell tenni az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket.

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

A Népesedési Kerekasztal fontosnak tartja és értékeli a család kiemelt szerepének hangsúlyozását és megerősítésének célját a dokumentum céljai között. Az operatív program bevezetőjében deklarálja, hogy feladata a Partnerségi Megállapodás 4. prioritásában foglaltak végrehajtása, célja a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése. Ugyanakkor ez utóbbi terület kellőképpen nem tükröződik vissza a dokumentumban.

Az operatív program az ország szempontjából fontos társadalmi területek széles körét támogatja, amelyek sok ponton egyben a gazdasági fejlődésnek is alapfeltételeit teremtik meg (pl. oktatás, egészség). Ehhez képest nagyon alacsony az operatív programok közötti ilyen forrás részesedése, amelyet megítélésünk szerint számottevően bővíteni szükséges. A források bővítése különösen érvényes az 1. prioritásra, amely a társadalmilag kiszorulók, sok esetben sokgyermekes családok és a leghátrányosabb helyzetű térségek feltételeit dicséretes módon integrált térségi és helyi fejlesztésekkel tudná javítani. Ehhez azonban a forráskeret jelentős (optimálisan duplájára való) bővítése lenne indokolt.

Részletes javaslatok:

·         Kérjük a kisgyermekes anyák (szülők), a GYES-ről, GYET-ről visszatérő kismamák szerepeltetését azok között a célcsoportok között, amelyekre a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása irányul (43. old). E célcsoportot specifikusan részmunkával, távmunkával, vagy a külföldön sikeresen működő „ketten egy álláson” program segítségével szükséges visszasegíteni a kereső munka világába.

·         Kérjük a 3. prioritástengely finanszírozási területei között betervezni azon infrastrukturális feltételek fejlesztését, amelyek az egyetemi-főiskolai hallgatók gyermekvállalásához (családbarát egyetem, kollégiumi apartman, gyermekmegőrzés biztosítása, kedvezőbb tárgy- és vizsgafelvételi lehetőség stb.) szükségesek.

·         Az eddigi korlátozások megszüntetésével is támogatni szükséges a gyermekgondozás időszaka alatt otthon lévő szülők továbbtanulását, továbbképzését. (A hosszú inaktivitás után munkaerőpiacra visszatérni szándékozók munkavállaláshoz, munkavégzéshez, munkában maradáshoz kapcsolódó szakmai és társas készségei megkopnak, az újrakezdőket segítő mentor-programok révén azonban csökkenthetők lehetnének e hátrányok.)

·         Javasoljuk a családbarátsághoz kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztését szolgáló programok betervezését.

·         Szemléletformálás keretében az apák részvételének ösztönzése indokolt a gyermekgondozási feladatok ellátásában.

·         A „10. Családok és idősek tevékeny életmódjának, a nemzedékek közötti együttműködésnek támogatása, a gyermekvállalás elősegítése” című intézkedés célját (49-50. oldal) a Kerekasztal kiemelten fontosnak tartja. Ugyanakkor fontos lenne a támogatandó intézkedések között felsorolni a gyermekvárás időszakában és később az anya, az apa, az idősebb gyermekek és más családtagok testi-lelki egészségét megtartó beavatkozásokat, valamint a várandósgondozás korszerűsítését, az egészségügyi személyzet és a társadalom attitűd-formálását a várandóssággal, várandós nővel, szoptató nővel kapcsolatban. A várandósgondozás során is szükséges a szülői készségek fejlesztése, hogy a megszületett gyermekeikkel megfelelően (azaz testi-lelki egészségüket segítve, nem rombolva) tudjanak bánni, és így ne menjen el a kedvük a további gyermekek vállalásától. 

·         A 10. intézkedésen belül a Kerekasztal célszerűnek tartaná a nyugdíjrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos olyan előkészítő munkák/tanulmányok programba emelését is, amelyek a felnevelt és taníttatott gyermekek arányában  való nyugdíj-differenciálást célozná. Ez hosszú távon hat, de a munkák most  igényelnének modellezést, kutatást, így forrást.

·         A „9. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés című célkitűzés (58. oldal plusz 62. oldal) tekintetében a Kerekasztal javasolja, hogy az egészségmegőrzés részeként a tudatos családtervezés és az ezt elérni hivatott modellként évek óta Magyarországon is működő Családtervezési Tanácsadó szolgálat hálózattá alakulása megfogalmazott cél legyen.

·         A jó állam kialakítása kapcsán a megfogalmazott célok (teljesítmény, racionalitás, rugalmasság, versenyképesség, vezetői utánpótlás/képzés, tudásbázis alapú képzés stb.) szükségesek, de nem elégségesek a jó közszolgálat megvalósításához. A családok gondjainak intézői, ezen belül az egészségügyi és a szociális szektor hozzáállása adott esetben döntően befolyásolhatja egy család, vagy akár egy születendő gyermek sorsát, az állampolgár biztonságérzetét, s ez kihat a gyermekvállalási döntésekre is. Azt javasoljuk, hogy a családokkal foglalkozó szociális ellátásban dolgozók számára az EFOP keretei között  a tervezésbe kerüljenek be olyan források, amelyek kötelezően biztosítják a szupervíziós lehetőséget a munkájuknak megfelelő gyakorisággal, valamint évente munkaidőben, fizetetten legyen alkalmuk 3-4 napos tréningre. A szociális munkára való felkészítésben a szakmai tudnivalókon túl szerepeljen a motiváció, a hivatás tisztázása.

·         A rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatás kialakítása szorosan összefügg egyrészt a közbizalom kérdéskörével, hiszen az állampolgárok bizalmát csak a válaszképes, a problémákat megoldani tudó közigazgatás nyerheti el, ha közben fenntartja a közigazgatás számára célt tételező politikum bizalmát is a magyar közigazgatás szakmai képességei és elhivatottsága iránt. A közigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelése kapcsán fontosnak tartjuk az önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását (1. alintézkedés). A felzárkózási és esélyegyenlőségi szempontoknak a közszolgálati munkában történő érvényesítése érdekében szükséges a közszolgálati munkatársak képzése, kompetenciafejlesztése, érzékenyítő tréningek tartása a felzárkózási/esélyegyenlőségi elvű szemlélet elsajátítása és az azzal való azonosulás érdekében. A közszolgálati szolgáltatásfejlesztésben az értékalapú egységes hivatásrendre érdemes hangsúlyt helyezni.

·         A 3. prioritás kapcsán hangsúlyozzuk, hogy a nevelési és oktatási intézményekben a szakemberek és a segítő személyzet célirányos, megfelelő képzése, továbbképzése, munkakörülményeik fejlesztése szükséges, valamint a munkájuk eredményességéhez szükséges eszközök (tananyagok, szemléltető stb. eszközök) minősége is előfeltétele a megfelelő foglalkoztathatóságnak, ezzel a gyermekek, a gyermekes családok szegénysége csökkentésének, a felnövekvő generáció jövedelemtermelő képessége növelésének. Kevés nagy beruházás helyett lehetőség szerint minden intézményben e területekre kell gondot fordítani. A családi életre nevelésnek a gondozás- nevelés-oktatás minden szintjén meg kell jelennie

·         Fontosnak tartjuk a családi napközik finanszírozásának megoldását, melyeket javaslunk a bölcsődei és óvodai férőhelybővítés céljából, valamint az egyetemek környezetében és a diákok igényeihez is igazodva kialakítani.

 

Terület- és településfejlesztési operatív program.

Üdvözöljük, hogy a célok között több helyen is megjelenik a családbarát települések, lakókörnyezet megteremtése és különösen fontos, hogy az 1. prioritástengelyen a gyermekek óvodán és bölcsödén túli napközbeni ellátásának –támogatása is megjelenik.

A sokgyermekes családok számára az egészséges élethez szükséges iskolán kívüli tevékenységek fokozott, ám  a családok által nagyon gyakran nem vállalható terhet jelentenek. Éppen ezért az egészségi állapot javítása érdekében elengedhetetlennek tartjuk a közhasználatú, döntően ingyenes, az egészséges szabadidő-eltöltést lehetővé tevő szabadtéri települési helyszínek megteremtésének finanszírozását, amelyet a 3. prioritástengelyben kérünk a tématerületek, intézkedések között rögzíteni (minőségi játszóterek, sportolásra alkalmas parkok és egyéb közterületek). Nem koncentrált, hanem térben elosztott fejlesztésekre van szükség. Minden városrészben legyen a környék gyermekei számára elérhető futball-, ill. közhasználatú sportpálya, ill. ahol a domborzat lehetővé teszi, helyben elérhető, szánkózásra kijelölt biztonságos terület is (megfelelő közvilágítással), ugyanakkor kerüljön sor a városokhoz közeli parkerdők, kirándulóterületek fejlesztésére is. Mindezekhez a köztéri biztonság feltételeit is meg kell teremteni, amely gyermekesek számára alapvető feltétel. Presztízsberuházások helyett gyermekbarát és az egészséges mozgást ösztönző településfejlesztésre van a jövőben szükség, amely mindenki számára elérhető lehetőségeket teremt. (Jelenleg ez csak a CLLD prioritástengelyben jelenik meg, ami nem jelent garanciát a családbarát, gyermekbarát településfejlesztésekre.)

A helyi társadalom megszervezésében, a helyi kohézió megteremtésében nagyon fontos a települési közösségek megerősítése, ami a kölcsönös segítés, a biztonság javításában, és egymás bátorításában egyaránt meghatározó lehet. Éppen ezért üdvözöljük a közösségvezérelt helyi fejlesztések eszköz alkalmazását, amelyet minden nagyobb város esetében szükséges lehetőségnek tartunk.  Ehhez a jelenlegi keret kb. 50%-os megemelését tartjuk elengedhetetlennek, minden városban lehetővé téve ennek alkalmazását, kiemelten jelezve az egyházak és egyéb család- és közösségépítő civil szervezetek érdemi részvételének lehetőségét.

Az ESZA prioritás keretében javasoljuk megjeleníteni a gyermekek iskolába, óvodába kísérésének és a családok segítésével kapcsolatos egyéb közfeladatok közösségi módozatainak támogatását (Ld . Pedi Bus, v. piedi bus megoldások, ill.a falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat továbbfejlesztését)

Az óvoda, bölcsőde és ezek alternatíváinak fejlesztése során elvárásként kell rögzíteni, hogy a kellően rugalmas nyitva tartás, a teljes körű akadálymentesítés, a közösségi közlekedés (menetrend) hozzáigazítása valóban a ma felgyorsult élet elvárásaihoz igazodjon.

Fontosnak tartjuk a családi napközik megoldását, melyeket javaslunk a bölcsödei-óvodai férőhelyek bővítéseként és az egyetemek környezetében a diákok igényeihez is igazodva kialakítani.

 

 

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

 

Magyarországon az öregedés és népességfogyás trendfordulat nélkül a középtávú jövőben az egyik legfontosabb korlátja lesz a gazdasági teljesítménynek (munkaerőhiány, -iesés, fokozódó társadalmi eltartási teher stb.), s ez később már kezelhetetlenné válik.

A népesedési kihívás szempontjából kiemelt fontosságú Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív programban megjelenő foglalkoztatás-ösztönzési piroritástengely a jelenlegi tartalmában nem tükrözi sem a kormány stratégiai elkötelezettségét a gyermekvállalás ösztönzése mellett, sem az OFTK-ban vagy a Partnerségi Megállapodás ötödik nemzeti prioritásában megfogalmazott demográfiai célkitűzést. Érdemben nem jelenik meg a gyermeket vállalók, munkaerőpiacra visszatérők foglalkoztatás-ösztönzése, a női foglalkoztatás támogatása és a kisgyermekes anyák előnyben részesítése. Támogatni szükséges a gyermekgondozás időszaka alatt otthon lévő nők továbbtanulását, továbbképzését. (A hosszú inaktivitás után a munkaerőpiacra visszatérni szándékozók munkavállaláshoz, munkavégzéshez, munkában maradáshoz kapcsolódó szakmai és társas készségei megkopnak, az újrakezdőket segítő mentor-programok révén azonban e hátrányok csökkenthetők lehetnének.)

A GINOP foglalkoztatásra irányuló, 5. sz. prioritástengelyében éppen ezért szükséges a női foglalkoztatás, a gyermekes nők munkaerőpiaci visszatérésének célzott és kiemelt támogatása, a rugalmas munkavégzési formák terjesztése. E tényezők ma az egyik kulcskérdését jelentik a gyermekvállalási kedvnek. A vállalkozóvá válás helyi segítésében fontos a gyermekes munkanélküliek, ill. a munkanélkülivé válással veszélyeztetettek kiemelt támogatása, tanfolyamszerű tájékoztatással, korlátozásoktól mentes képzéssel.

Pozitív elemnek tartjuk ugyanakkor, hogy a prioritástengely 5. sz. intézkedésében a munkahelyi rugalmasság részeként (Munkaerő piaci alkalmazkodóképesség) megjelenik a családbarát munkahelyi környezet kialakítása.

AZ operatív program - heterogén kidolgozottságában, szövegszerkesztési kivitelében - rendkívül nehezen értelmezhető. Javasoljuk a jövőben az elején egy összegzésben rögzíteni a program tartalmi felépítését. (Prioritástengelyek és intézkedéseik felsorolásával)

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program

Az 5. és 6. prioritástengely vonatkozásában javasoljuk, hogy az épületenergia-korszerűsítési konstrukciók támogatásai során a gyermeket vállaló családok, különösen a nagycsaládosok, mint társadalmilag sérülékeny csoport háztartásai előnyben részesüljenek, annak érdekében, hogy ez a könnyítés is elősegítse a gyermekvállalási halandóságot. Ezt a szempontot az operatív programban is javasoljuk rögzíteni. A KEHOP szempontjából is fontos megemlíteni, hogy a nagycsaládos életmód ökológiai lábnyoma egy főre vetítve a legkisebb (energiafelhasználás, hulladéktermelés, üzemanyag-fogyasztás, vízhasználat, CO2 kibocsátás stb.) ezért környezeti fenntarthatósági szempontból is kedvezőbb a nagycsaládos életforma.

Magyarországon az öregedés és a népességfogyás trendfordulat nélkül a középtávú jövőben az egyik legfontosabb korlátja lesz a gazdasági teljesítménynek (munkaerőhiány, adóbevétel-kiesés, fokozódó társadalmi eltartási teher stb.), s ez később már kezelhetetlenné válik.

Integrált Közeledésfejlesztési Operatív Program

Magyarországon az öregedés és népességfogyás trendfordulat nélkül a középtávú jövőben az egyik legfontosabb korlátja lesz a gazdasági teljesítménynek (munkaerőhiány, adóbevétel kiesés, fokozódó társadalmi eltartási teher, stb.), s ez később már kezelhetetlenné válik.

A gyermeket, főképp az átlagosnál több gyermeket vállalók számára kiemelkedően fontos a helyi közlekedés megfelelő színvonalú biztosítása. A gyermekes családok számára a fokozódó mobilitási igény miatt a közlekedés (a meglévő kedvezmények dacára is a költségek és a lebonyolítás) komoly kihívást jelent. Éppen ezért szükség van rá, hogy a közösségi közlekedésre megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésre.  Javaslatunk:

-          Megítélésünk szerint a 2014-2020-as időszakban több forrásra van szükség a városi, települési közlekedésfejlesztésre. A fenntartható városi közlekedés fejlesztésére tervezett 413 millió EUR - ami a jelenlegi időszakhoz képest jelentős visszalépés - nem elégséges az érdemi városi közösségi közlekedésfejlesztésre.

-          Javasoljuk a program keretében támogatott minden közlekedésfejlesztési projektnél - ahol ez releváns - elvárásként rögzíteni, hogy mindenkor gyerekbarát formában, a gyermekes családok sajátos igényeit figyelembe véve, a biztonság követelményeinek megfelelő formában valósuljanak meg.