Megosztom

A népesedéspolitikai célok elérésének egyik csapásiránya a szülők és a gyermekek, magzatok testi-lelki egészségének megőrzése, esetleges betegségeik, károsodásaik megfelelő kezelése.

Az alábbiakban összefoglaljuk, mely elvi alapokon mely stratégiai teendők vannak, továbbá mely – kisebb lakossági kört érintő – javaslataink vannak.

 

Elvi alapok

1.      Mind a gyermekvárási, mind a szülési-gyerekágyas, mind a későbbi időszakokban a védőnői hálózatra alapozva nemcsak az anya, hanem az apa, ill. az idősebb gyermekek, más családtagok lelki és testi egészségével is kell foglalkozni. Ez csökkentené a főleg az első gyerekkel együtt járó „sokkhatást”, ami a tervezett további gyermekek megszületését segítheti elő.

 

2.      Kapcsolati problémák észlelése esetén megfelelő szaksegítség kialakítása, felajánlása (pl. védőnő, gyermekjóléti szolgálat). Felvilágosítás a kapcsolat rendezésének következményeiről (pl. nyilvántartásba vett élettársként is szükség van apasági elismerő nyilatkozatra és különösen vagyonjogi szerződésre, de sokszor tévhitek vannak a házasságkötés vagyonjogi stb. következményeiről).

 

3.      A várandósgondozásba be kellene kapcsolni a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos tudnivalókat, elsősorban a megfelelő érdeklődő és elfogadó attitűd kialakítása céljából. (Hogy pl. a nőgyógyászok a várandósság megállapításakor ne azt kérdezzék, hogy „Megtartja?”, hanem „Gratulálok! Kérem, szíveskedjék minél előbb felvenni a területi védőnővel a kapcsolatot, aki gondozásba veszi és kiadja a várandóskönyvet.”)

 

4.      Részletes tájékoztató anyag(ok) várandósoknak a nőgyógyászoknál, védőnőknél, háziorvosoknál és a neten az eü., a család-, lakás- és munkajogi, adózási tudnivalókról.

 

5.      A tervezett várandósságért: a felvilágosítás szerepe, felmérendő e felvilágosítás fejlesztésének igénye az oktatásügyben és az eü-ben.

 

6.      A továbbképzési szükséglet felmérése demográfiával, szüléssel, kisgyermekekkel stb-vel kapcsolatban: a közigazgatásban, az oktatásügyben és az eü-ben dolgozók számára.  A továbbképzési programok népesedéspolitikai szempontú kialakítása, összehangolása.

 

7.      Tanácsot várandóssággal, szüléssel, gyermekneveléssel kapcsolatban ne csak a gyermeket váró vagy már gyermek(ek)et nevelő szülők kaphassanak, hanem az eü. személyzet mérlegelésétől függően gyermekneveléssel kapcsolatban a gyermek felügyeletét ellátó bármely személy (családtag, pedagógus stb.), valamint információt a külön élő szülő is.

 

Kifejezetten egészségügyi területet érintő javaslatok

 

8.      A WHO szüléssel kapcsolatos ajánlásainak előtérbe állítása, betartásának ellenőrzése.

 

9.      A tejelválasztás megindulásának és a szoptatás fenntartásának szükség szerinti ideig tartó segítése.

 

10.  Rendszeres vizsgálatok a hormonháztartásra, a termékenységre, a magzatok, gyermekek és várandósok egészségére ható környezeti (vegyszer- és egyéb) ártalmak kiszűrésére, betiltásuk (akár deregulációval is).

 

11.  Fontos az érzékszervi és egyéb rendellenességek minél korábbi kiszűrése, az iskola-egészségügyi vizsgálat részeként a biológiai érés vizsgálata.

 

12.  A várandósság, szoptatás alatt az ekkor nem szedhető gyógyszereket helyettesítő szerek (pl. Dopegyt) e helyzetnek megfelelő TB-támogatása a szoptatás prioritásának orvosi támogatása mellett. A szoptatással kapcsolatos ismeretek az orvosképzésben is szerepeltetendők.

 

Állami intézkedést, jogszabály-módosítást igénylő kérdések

 

13.  A magzat figyelembe vétele, ill. beszámítása a gyermekszámba:

 

a jövedelemadóban elfogadhatóan rendben van,  az elvonási rendszer többi elemében hiányzik,

a lakástámogatási rendszerben még hiányos,

a munkajogban elfogadható,

az oktatási rendszerben – az étkezési díjat és tankönyvellátást kivéve, pl. országos érvénnyel a művészetoktatás családot terhelő költségeiben stb. - hiányzik.

 

14.   Megoldást igényel az érvényes lakcímkártya nélkül orvoshoz forduló – alanyi jogon járulékfizetés nélkül is térítésmentes eü. ellátásra jogosult, sőt, védőoltásra kötelezett - kiskorú gyermek, ill. várandós, gyermekágyas anya eü. ellátásának adminisztrációs és finanszírozási problémája.

A védőnő köteles a körzetében életvitelszerűen élő és az igényét bejelentő várandós, gyermekes családokat ellátni. De a bejelentett lakóhely szerint illetékes eü. szolgáltató kapja az OEP-től a forrást (lakcímkártya nélkül vagy aránytalanul messziről azonban egyetlen reális lehetőség megígérni a közeli házi gyerekorvosnak, hogy „mindjárt” elintézik a bejelentkezést, ám ez pl. - egy lakásbérlethez alig jutni képes - hétgyerekes család részéről is csak egyszer játszható el).

 

15.   A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak 100 %-os vagy legalább ahhoz közeli TB-támogatással kellene megkapniuk a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, de a három vagy több kiskorú gyermeket eltartó családban nevelődő és általában is a 0-3 éves korú gyermekek számára indokolt lenne az eddiginél nagyobb mértékű, összegű TB-támogatás a gyógyszerekre és különösen a gyógyászati segédeszközökre.

A közgyógyellátási jogosultság szempontjából a családban nevelődő gyermekek és a legfeljebb GYES-ében, GYET-ben részesülő eltartott szülő gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-költségeit összevontan, egyetlen keresőre jutó összegként kell figyelembe venni, a közgyógyellátási keretet azonban az összes érintett eltartott számára személyenként kell biztosítani.

 

16.   A GYES és a GYET összegét minél hamarabb el kellene szakítani az öregségi minimális nyugdíj összegétől, s a minimálbérhez, sőt, a nevelőszülői normát meghaladó számú gyermeket nevelők esetében a hivatásos nevelőszülői díjazáshoz kellene kötni. Indokolt lenne egy létminimum-értékeket figyelembe vevő automatikus emelési mechanizmust is bevezetni mind a fix összegű gyermekgondozási ellátások, mind a családi pótlék és a családi kedvezmény esetében.

 

17.  A gyermekeiket otthon gondozók a GYES, ill. a GYET letelte után mindaddig mentesüljenek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, amíg a (különböző korú és állapotú) gyermekeik otthoni gondozásához szükséges idő – a nappali gyermekintézményi alkalmazotti normák szerint számítva - eléri a törvényes munkaidő 75 %-át.

 

18.  Az igénybe vehetőség érdekében BNO-kódot igényel a TGYÁS-ra nem jogosult anya táppénzre vétele a szoptatás érdekében addig, ameddig a gyermek kizárólag anyatejjel táplálandó (legalább addig, ameddig megfelelő biztosítási előzménnyel az anya TGYÁS-ra jogosult lenne).

 

19.   A TGYÁS-ra nem jogosult anya a szülési szabadság ideje alatt is megszerezhesse a még hiányzó biztosítási időt a GYED-jogosultság elérése érdekében (amire apának most is lehetőséget ad a törvény).

 

20.   A GYES vagy GYET alatt munkát vállaló (pl. vállalkozó) anya az ilyen ellátás alatti újabb szülését követően is választhassa az addigi gyermekgondozási ellátás folytatását és továbbra is maradjon jogosult legalább részmunkaidős jövedelemszerzésre, illetve a megkezdett támogatott képzésének folytatására.

 

21.  A gyermekgondozási ellátás melletti támogatott képzés feltételeit a támogatott képzésnek mások számára biztosított feltételeivel azonosakká indokolt tenni.

 

22.  A GYET-et igénybe vevőknek a GYES-en lévőkéhez hasonló, lehetőleg kedvezőbb foglalkoztatáspolitikai, munkajogi stb. kezelése.

 

23.   Az óvodai-iskolai szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények időrendjét úgy kell kialakítani, hogy az érintett többgyermekes szülők is mindegyiken részt tudjanak venni.

 

A fenti javaslatoknak nem mindegyike érint minden, a gyermekszámtervei megvalósíthatóságáról döntési helyzetben lévő családot, de – mint minden társadalompolitikai eszköz esetében – bevezetésük, javításuk elősegítheti a legkülönfélébb helyzetű családokban korábban tervezett gyermekek egészséges megszületését és színvonalas felnevelését.

Olyan üzenetük lenne, hogy a családok hosszú távon számíthatnak a gyermekvállalás feltételeinek javulására, a társadalomra és a nevében eljáró államra, hogy tehát tervezett gyermekeik megszülethetnek, s ez a társadalomnak minden szempontból a javát szolgáló családi döntés egyben a család számára is jó döntés.

Az anyagot összeállító munkacsoport:

Morvayné Bajai Zsuzsanna;

Dr. Dékány Ágnes;

Odor Andrea;

Dr. Somhegyi Annamária.