Megosztom

 

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer akkor optimális, ha mindenki a kockázatközösség tagja és mindenki számára kellő anyagi biztonságot, védelmet nyújt a jövedelem nélküli időszakokra, életszakaszokra.

 

A társadalombiztosítás fenntartásához a járulékfizetőknek, mint korosztálynak az újratermelésére, azaz kellő számú gyermeknek járulékfizetővé való felnevelésére is szükség van. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntartásához az aktív korú biztosítottak tehát nemcsak pénzben, hanem gyermekneveléssel is hozzájárulnak, amit azonban a jelenlegi nyugdíjrendszeri feltételek csak elégtelen mértékben vesznek figyelembe.

 

Minthogy a termékenység bő fél évszázada már kizárólag egyéni-családi döntés kérdése, így a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és teljesítőképessége fenntarthatóságához szükség van a pénzbeli járulékfizetés mellett a gyermeknevelési teljesítmény figyelembevételére is mind a járulékfizetési kötelezettség mértékében, mind a nyugdíjösszeg egyéni megállapításában.

 

Felmerül az is, hogy ne csak az idős kor, hanem a többi jövedelemhiányos életszakasz anyagi biztonságának megalapozása kerüljön vissza a társadalombiztosításba.

 

Nemzetközi szintű rendezést igényel a felnevelt gyermekek külföldi munkavállalása és az ottani nyugdíjkasszába történő befizetései, minthogy az őket felnevelő idős szülők nyugdíjáról viszont a kibocsátó ország járulékfizetői gondoskodnak. Ezért legalább az EU-n, ill. az EGT-n belül méltányos lenne a külföldön teljesített járulékból az otthon maradt nyugdíjas szülőkre tekintettel megfelelő hányad átutalása a kibocsátó ország nyugdíjkasszája számára.

 

Morvayné Bajai Zsuzsanna

(a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Népesedési Kerekasztal tagja)

 

A Népesedési Kerekasztal által 2019. június 13-án szervezett konferenciára készült absztrakt